Te vagy a mesém
Éveken át álmunk voltál,
Míg egy őszi szép napon,
Testünk forró lángjaiból,
Elindultál utadon.
Kacagásod édes gyógyír,
Fénytelen szememnek,
Ölelésed csodás mámor,
Meggyötört szívemnek.
Néha még az ölembe ülsz,
Meséljek, azt kéred
Ígyhát olyan tájon járunk,
Hol nélküled félek.
Robotok és a Pókember,
Star Wars, tini nindzsa
Álmomba se vágyom,
Soha oda vissza.
Én, ha neked álmodhatok
Mindig csak azt kérem,
Legyen boldog, szép életed
Akár a mesében.
