Bemutatkozás
Kérdések Pregh Balázsnak
1./ Kérem, mutatkozzon be néhány mondatban (munka, szabadidő, bármi, amit fontosnak tart elmondani.)
1973-ban születtem és már gyermekkoromtól kezdve próbáltam segíteni másoknak a környezetemben. Alapjában véve humán beállítottságú ember vagyok, aki egy
időre elkanyarodott a pénzügyi szféra irányába, amit időnként felváltott a non-profit tevékenység. A meglévő szabadidőmben szeretek olvasni, zenét hallgatni,
filmet nézni, illetve írással foglalkozom, melyek közül néhány mű már megjelent nyomtatásban. Az önkéntességet is széleskörűen űzöm, évek óta próbálom
segíteni az ország pénzügyi kultúrájának színvonalát a hétköznapi emberek körében, továbbá próbáltam már egyéb, sérültekkel foglalkozó valamint kulturális
intézményeknek támogatást nyújtani pályázatkeresésben, közönségszervezésben. A vak és gyengénlátó emberek számára készülő hangos-könyvekkel először első
munkahelyemen, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban magnókazetta formájában találkoztam. Az, hogy baráti körben felolvasok, egy régi általános iskolai élményemre
vezethető vissza. Egy irodalomtanár ugyanis felmérte orsós magnóval, hogy az osztályban ki hány szótagot tud felolvasni adott idő alatt. Rendszeresen megnyertem,
és még azt is hozzátette bíztatásul, hogy nem csak a legtöbb szótagot olvastam fel, de érthetően is, megfelelő hangsúlyozással.
2./ Hogyan került kapcsolatba a Lapról hangrá-val?
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének stúdióján keresztül kerültem kapcsolatba először a Lapról hangra kiadvánnyal. Ez 2003-ban történt.
Akkor orgánumom és teljesítőképességem alapján vettek fel, és mert kevés volt a férfihang. A hangoskönyvek, tankönyvek, informatikai és pénzügyi tananyagok
készítése mellett többek között újságcikkeket olvastunk fel, melyekből elkészítették a Lapról hangra összeállítást. Számomra azért volt szimpatikus a szolgáltatás,
mert - ahogy az MVGYOSZ is deklarálta annak idején - ezzel a módszerrel is segíthető a látássérültek irodalmi, nyelvi és természettudományos illetve egyéb
ismereteinek bővítése, a tanulási lehetőség megteremtése, a művelődési lehetőség kiszélesítése, az integráció elősegítése és az életminőség javulása. Ezért
is nagyon sajnálatos, hogy az MVGYOSZ a stúdió tevékenységét jelenleg szünetelteti.
3./ Bemutatná néhány mondatban a Lapról hangra elődjeként, a Szövetség kiadásában megjelenő - azonos című - hangos újságot?
A Szövetség stúdiójába járó felolvasók - közöttük neves színészek is, akik közül sajnos idén vesztettük el Korompai Valit - különböző folyóiratokból, hetilapokból,
havilapokból álló összeállítást készítettek. Volt Heti Világgazdaság, IPM, Nők Lapja is. Az oldalakat megjelölték, hogy melyik cikket szeretnék kérni,
és általában érdeklődési körönként történt a megosztás. Nekem rendszerint a gazdasági, pénzügyi témájú cikkeket adták. Ezek azért fontosak, mert sok lap
a mai napig nem teszi teljes körűen elérhetővé cikkeit a látássérültek számára. Ezt az űrt pótolja most a Lapról hangra kezdeményezés. Az is jó, hogy ennyi
információhoz egy vak vagy gyengénlátó ember számára elég az internet-hozzáférés. Ahogy az Informatika a Látássérültekért Alapítvány jelmondata is szól:
"A célunk: láthatóvá tenni a világot!"
4./ Miért tartja fontosnak, hogy a látássérültek a Lapról hangrá-n keresztül is meghallgathassák a Vakok Világát?
Felmérések szerint sajnos ma már egyre kevesebb vak és gyengénlátó használja a Braille olvasás képességét, viszont egyre többen rendelkeznek internet kapcsolattal,
így az interneten keresztül, egy rövid regisztrációt követően hozzáférnek a laphoz. Mint egy köldökzsinór. Azért tartom nagyon szerencsésnek ezt a megoldást,
mert a VV a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének azon folyóirata, amely tartalmazza a tagság számára az Elnökségi ülések beszámolóit, az
őket érintő pályázatokat és felhívásokat, a tagegyesületi híreket, a fogyatékosügyi híradásokat, érdekes riportokat és interjúkat, sporthíreket, és újdonságként
már keresztrejtvényt is.
5./ Hozott-e valamilyen újdonságot, új tapasztalatokat a bekapcsolódás a Lapról-hangra felolvasói közé?
Természetesen rengeteg újdonságot hozott a dolog. De ehhez már kezdek hozzászokni, hiszen annak idején először a stúdióban történő körülményeket kellett
megszokni, majd a távfelolvasást. Ez most eleve egy újabb fórum, közösség. Mivel néhány évvel ezelőtt megszakadt az állandó munkakapcsolat a stúdióval
és az alapítvánnyal, ezért örültem, amikor újra felvettük egymással a fonalat, de időközben történtek technikai jellegű változások. Nem a VV vagy a cikkek
terén, hanem a felolvasással és természetesen a honlappal kapcsolatban. Korábban, még a távmunkám során is felmerültek kisebb-nagyobb problémák a hangminőséggel,
mikrofonnal, felolvasói programmal, tömörítéssel, azaz mind hardver, mind szoftver oldalon. Ez egyébként most is így kezdődött, de könnyen át tudtunk siklani
a gondokon, és itt szeretném megemlíteni Fehér István nevét, aki a projekt csapattagjaként rengeteg türelemmel és gyors, szakszerű segítséggel támogatta
a munkámat. Ezen kívül hatalmas lökést adott a kezdésnek, hogy egy modern diktafont kaptam átmeneti használatra, amivel a megfelelő beállításokat követően
mp3 formátumban rögzíthetek, természetesen utána még szükséges egy megfelelő hangszerkesztő program használata, végül 10 MB alá szorított méretével már
tölthetem is fel a hanganyagot a honlapra. Ez az egész egy kicsit olyan, mint amit a televíziósok is csinálnak. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi idő megy
le adásban abból, amit korábban rögzítettek. Itt is mindig csak a tiszta idő számít, nem a reá fordított idő mennyisége.
6./ Mik a tapasztalatai a Lapról hangra oldal használatával kapcsolatban felolvasóként? Szerintem nagyon felhasználóbarát. Gyorsan működik, könnyen értelmezhető
a felülete. A színvilága is számomra kellően megnyugtató. Használati útmutató is áll a felolvasók rendelkezésére. Sajnálatos módon Szatmári Péter volt
projekt-menedzser már nem dolgozik az Alapítványnál, de neki is sokat köszönhetünk. Szerintem a jelenlegi körülményeket maximálisan kihasználja a felület.
7./ Kapott visszajelzéseket az olvasóktól a felolvasással vagy a cikkekkel kapcsolatban?
Arra már a stúdiósok felhívták a figyelmemet, hogy a túl gyors és a túl lassú felolvasás nem szerencsés, bár technikai eszközökkel azon még lehet segíteni,
de a túl monoton felolvasásért szólnak a látássérültek. Szerencsére ez rám nem jellemző. A honlap ugyan 2011-től él, én technikai és szabadidős problémák
miatt a VV-t nemrég kezdtem el újra felolvasni, cikket pedig még nem töltöttem fel, úgyhogy a jelenlegi időszakból sajnos nem tudok példát felhozni, de
a régi stúdiós és később a távmunka időszaka alatt történtek kellemes meglepetések. Egy látássérült például felkeresett, hogy megköszönje és megdicsérje
a munkámat, ami nagyon jól esett. Önreklámozásként ide illik még, hogy Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány ügyvezetője azért kért
meg a VV felolvasásának megtisztelő feladatára, mert etalon értékunek nevezte a korábbi felolvasásaimat.
8./ Hogyan ajánlaná a Lapról hangrá-nál történő önkénteskedést más felolvasók számára?
Szerintem arra érdemes odafigyelni, hogy ez nem egy egyszeri tevékenység. Érdemes hosszabb távon gondolkodni, ha valaki belevág. A szabadidőt is érdemes
előre kalkulálni. Ráadásul sok múlik a környezeten. Ha nincs jó hangszigetelés, és túl sok zaj szűrődik be a felvételbe, akkor hiába választ valaki rövid
cikket, később a szerkesztés során sok ideje mehet rá, mire a végleges forma elkészül. Vannak persze apró műhelytitkok, mint mindenben. Érdemes például
előre elolvasni a cikket, főleg, ha idegen szavak és kifejezések, nevek szerepelnek benne. Hibázni persze ezzel együtt is lehet. Nekem például nemrégiben
akadtak olyan szókapcsolatok, amiket csak harmadszorra vagy netalántán negyedszerre tudtam hibátlanul felolvasni. A másik kérdés az idegen nyelvek ismerete.
Sok cikk a mai világban egyre szélesebb körű idegennyelv-ismeretet igényel. Szerencsére az interneten erre is találni segítséget. Az elmélet és a gyakorlat
egyébként itt is más. Mint látó ember, számomra nem feltétlenül egyértelmű az, amire annak idején felhívták a figyelmemet a stúdióban. A könyveknél például
korábban volt olyan kérés, ha vége a műnek, mondjuk be, hogy "Vége". Ugyanígy, - ha esetleg eddig ezt senki sem említette volna a többi felolvasónak, akkor
itt szeretném megosztani mindenkivel, hogy - a stúdióban a párbeszédes részeket interjúk esetén úgy olvastuk fel, hogy minden egyes kérdésnél és válasznál
elhangzott a mondat elején, hogy "kérdés", "válasz". A cikk végén pedig az, hogy "az elhangzott cikket/összeállítást XY készítette, megjelent a Z W 20.
X számában". Ha volt megjegyzés, akkor pedig "megjegyzés" és "vége a megjegyzésnek".
9./ Milyen új szolgáltatásokkal, rovatokkal bővítené a honlapot? A honlap szolgáltatásai és rovatai szerintem kellőképpen részletesek, sokrétűek. Szerintem
a Vakinfó és a Facebook mentén kellene valahogyan összegyűjteni a honlapon, hogy kinek milyen konkrét igénye lenne cikkekkel kapcsolatban. Illetve jó lenne
valahogyan elkerülni azt, hogy véletlenül ugyanazt a cikket olvassa fel két vagy több felolvasó, továbbá mindig is fontosnak tartottam a kellő mértékű
tárgyilagos egyensúly fenntartását minden területen. Ahogy eddigi független tevékenységeim során, úgy most is a vallási és politikai függetlenség jellemzi
munkámat. Ebben is sikeresen együtt gondolkozunk a projekt fenntartójával, és reményeim szerint ez itt is megvalósul. Ezen kívül talán személyemből adódóan
a pénzügyi kultúra színvonalának emelésére indítható lenne egy sorozat. Vagy az olvasók kérdéseire lehetne egy fórumot indítani. A cikkek terén egyébként
szeretném az alapítvány nevének szellemében főleg informatikai tárgyban bővíteni a palettát. Annak idején részt vettem látássérültekkel kapcsolatos számítástechnikai
tanfolyamon oktatóként, és tapasztaltam, hogy mennyire érdeklődnek az újdonságok iránt. Ami még felmerült bennem, az egy stúdió kialakítása lenne megfelelő
hangszigeteléssel, de ez nagyon nagy falat.
10./ Van-e bármi, amit szeretne üzenni az olvasóknak és a felolvasóknak, vagy amit el szeretne mondani?
Örömmel láttam, hogy sok kitartó ember járul hozzá a látássérültek információhoz való hozzáférésének biztosításához. Ilyen lelkes emberek mindig is voltak,
vannak és lesznek. Személy szerint az én önkéntességemnek nincs köze ahhoz, hogy valamikor kisdobos és úttörő is voltam. Most sem hiszem, hogy az állam
által felülről indított és propagált önkéntesség átütő sikert hozna. Mindig is voltak jobb és rosszabb időszakok egy ország életében, az a fontos, hogy
hogyan bánunk azokkal, akik támogatni szeretnék embertársaikat.
Kovács Judit
https://pregh-balazs-hangoskonyvek.000webhostapp.com
Művek
Árvay Mária - A karácsonyfa illata
Árvay Mária - A pöttyös bögre meséje
Árvay Mária - Csengőhangok versengése
Árvay Mária - Gyávácska
Árvay Mária - Játék a betűkkel
