Szonett decemberben
Hideg ködökkel érkezik a tél,
fák ágain a fény is megfeszül,
mi régen történt minden most elér,
emlékek között nem vagy egyedül!
Angyal szárnyain érkezik a hó,
Földet ellepő fehér temető,
néha a világban elakad a szó,
emberi életet újra teremtő...
Természet csöndjét némán hallgatod,
szíved dörömböl és a gondolat,
angyalok hangját meddig hallhatod?
Lassanként érzed felenged a fagy,
távolból ér el egy csillag fénye,
mely életünknek örök szép reménye...
