Tóth Enikő - Pofon

Pofon!

Arcul csapás,
régi szokás,
Mégis van, hogy elér!

Egy villanás,
nagy csattanás,
Szégyenemhez felér!

Volt, hogy kaptam,
még nem adtam,
Emléke elkísér...

Már nem érzem,
mégsem kérem,
Örökké bennem él!