Hiányzik...
Hiányzik anyukám,
lét lenge hajnalán,
Mikor meg nem ölel,
szobája oly közel!
Hiányzik apukám,
dolgozik, tudom ám,
Mégis úgy várom őt,
vasárnap délelőtt!
Hiányzik nevetés,
nem kell megfelelés,
hogy végre én legyek,
tartva a kék eget!
Hiányzik az élet,
nagy beszélgetések,
megváltásra várva,
szívemet kitárva!
Hiányzok majd én is,
ha felnövök mégis,
bennetek sok képben,
szép tündérmesében...