Élet...
Kis zöld növény,
Magvát szórja,
Az útmenti,
Puha porba.
Nincs ösztöne,
Nincsen esze,
Megtörténik,
Mindez vele.
Utód sarjad,
Föld porából,
Így lesz élet,
Kis magjából...
Az állatot,
Ösztön hajtja,
Akkor is ha,
Nem akarja.
Megtörténik,
Nő a pocak,
Nevelget majd,
Utódokat.
Meg mosdatja,
Tejét adja,
Jó anya bár,
Nem tanulja...
Az embert már nem,
Hajtja ösztön,
Megtervezi,
Mikor jöjjön.
Védekezik,
Vagy ha mégse,
Magzatsorsot,
Vesz kezébe.
Gyilkol ha úgy,
Tartja kedve,
Kis csodáját,
Eltemetve...
