Bántó szavak...
Hangom kiált, szólít téged,
De talán már el sem ér,
Kinek mondjam el hogy szívem,
Néha bizony nagyon fél.
Hiszen jönnek kemény szavak,
Éles késként sebzenek,
Egy angyal lelkű lány szájából,
Ezek komoly fegyverek.
Arról hogy nem tisztel engem,
És jobb lenne nélkülem,
Arról hogy szerinte én őt,
Miért is nem szeretem.
Minden egyes szava éget,
Minden egyes szava fáj,
De ha szólnék, csitít egy hang ,
„Nincsen kinek kiabálj!"
Hisz a gyermek csak egy kamasz,
És mind voltunk már azok,
Sóhajts nagyot és eltelnek,
A rosszul sikerült napok.
Engedj és adj minél többet,
Akkor is ha lop ha csal,
Hiszen kamasz, felruházva,
Mindenféle jogokkal.
Te meg mint az okos felnőtt,
Csak nézel s elakad szavad,
Hogy tűrj és csak tűrj nevetve,
Hisz mást tenned nem szabad.
