Véletlenke
Angyal adott téged nekünk,
Mert későbbre vártunk,
Volt egy nyugodt délutánunk,
Ígyhát köztük jártunk.
Amíg még csak, kettőnk titka
Volt parányi léted,
Én már tudtam, tűzön vízen
Átmegyek majd érted.
Minden este így búcsúztam,
„Vigyázz magadra Viva.„
Végig tudtam, hogy lányka vagy
Nem is volt ebben hiba.
Örülök, hogy nekünk adott,
A Jóisten téged,
Nélküled szürkébb, sivárabb
Lenne ez az élet.
