Tanáraink
Beléptem a tanterembe,
Ránéztem a tanárnőre,
Ránéztem a tanárnőre,
Aztán ültem a helyemre.
Azaz oda ültem volna,
Ha az Erzsi ott nem volna,
Ha az Erzsi ott nem volna
És ha bosszút nem állt volna.
Hátra léptem egyet-kettőt,
Megmentettem a menthetőt,
Megmentettem a menthetőt,
Ott hagytam a kis barátnőt.
Vissza néztem a tanárra,
Azaz vissza néztem volna,
Azaz vissza néztem volna,
Ha még kéznél ott lett volna.
De már eltünt mint a kámfor,
Kisétált már az osztályból,
Kisétált már az osztályból,
Ki lépett az én álmomból.
Nem állt más az ő helyébe,
Csak te álltál ő helyette,
Csak te álltál ő helyette,
Vígan néztél a szemembe.
Boldog voltam ha rád néztem,
Veled voltam életemben,
Veled voltam életemben,
De sajnos még felébredtem.
Azt akarom légy tanárom,
Arcodat egész nap látom,
Arcodat egész nap látom,
Te lennél az én Tanárom.
Mit nem adnék ha így lenne,
Mindent elcserélnék érte,
Mindent elcserélnék érte,
De csak álom lesz örökre.
(Pest, 97. 02. 19. szerda)
