Dr. Szép Zoltán

Szentencia

Rosszkor megesett szarvas
Gyönge kölykét,
Kihordja lassan bánatát
Az ember.
Távolt nem keres,
Tapodja az ösvényt;
Csak szíve,
Ez a nyüzsgő, sajgó fészek
Teli
Kiröppennivágyó
Szeretettel.