Nórinak, szeretettel
Bár, nem te hoztál engemet,
Erre a világra,
Nem vágyhatom én tenálad,
Édesebb anyára.
Te vagy nekem az odaadás,
A feltétlen szeretet,
Bármi gondom bajom is van,
Megoszthatom teveled.
Te vagy az én nagy szívemnek,
Hófehér rózsája,
Amely kelyhét, ha bánat rág,
Óvón reám zárja.
Köszönöm a sok sok szépet,
Amit tőled kaptam,
kicsi szívem hálás ezért
Minden pillanatban.
