Még egyszer...
Jó volna hangodat,
Hallani újra,
Gyermekként pihenni,
Karodba bújva.
Csókolni arcodnak,
Sok apró ráncát,
Hallani kacajod,
Gyöngyöző táncát.
Kezembe venni,
Megfáradt kezed,
Csak mosolyt látni,
Pergő könny helyett.
Még egyszer... még egyszer,
Kiáltok némán,
De csupán márványló,
Sírköved néz rám.
Csak fájón sóhajtok,
El én már nem érlek,
Drága édesanyám,
Gyere vissza... kérlek!
