Magány
Magány. - Milyen durva ez a szó!
S a csendben hangosan kimondva:
tébolyító! -
Most, hogy nem vagy itt mellettem,
Mázsás súlyként nehezedik rám a
sötétben.
Minden erőmmel kűzdök ellene,
De mindhiába! - Ránehezedik a
lelkemre. -
Segíts rajtam, - összeroskadok!
Nyomorult, akarattalan tömeggé
válok...
Jöjj, és emeld le rólam a Követ!
Segíts! - Add nekem testedet,
lelkedet.
(Pest, 00. 10. 29. vasárnap)
