Karácsony édes ünnepén

Karácsony édes ünnepén
A tűznél hányszor ültem én.
Merengni eltűnt álmokon
A kandalló világja von.
Künn sír a zord szél hidegen,
Mosoly, derű van idebenn.
Húzódom egyre közelebb,
Úgy vonz a láng a tűzmeleg.
A sok emlék szívemre száll,
Mint tavaszkor a napsugár.
S a gyermekkor szép színesen
Húzódik át a szívemen.
Karácsony édes ünnepén
Sok boldog óra int felém.
S míg fogva tart a képzelet
Ím, tűnni látom a telet.
A múlt mosolygva megjelen,
És elfeledteti velem,
Hogy a tavasz rég tűnve már
S hogy árny csak az, mi visszajár ...