Kacagós csata
Tegnap a tavaszi nyárban,
Megteltek a pisztolyok,
A két lurkóm kúrjongatott,
Szemük arcuk ragyogott.
Vér nélküli csata volt ez,
Nem fájt a találat,
Nyoma sem volt fájdalomnak,
Vérnek, vagy halálnak.
Nevetéstől volt csak hangos,
A mi kicsi udvarunk,
Mindenki csak annak örült,
Hogy szabadon kint vagyunk.