Hajnali versharmat
Tücsök mesél még az éjről,
Felettem csillag ragyog
Friss fuvallat éri arcom,
Melytől oly boldog vagyok.
Ülök kint a teraszkámon,
Hallgatom a tájat,
Ébredező sok kis csodát,
Mit szemem már nem láthat.
Figyelem hogy szünik lassan,
A kis erdő csendje,
Sok kismadár halkan dalol,
Hogy álmait elverje.
Útnak még egyik sem indul,
Csak fészkében énekel,
Fiát őrzi, etettgeti,
Hiszen itt az új reggel.
Közelebbről Kakukk zendül,
Burokkol egy gerle,
Mintha Napját keltegetné,
Neki énekelne.
Néhány perc és ablakot nyit,
Egy tündöklő Napsugár,
Sárgás fénye megsimogat,
Íme ő is köztünk jár.
Kiskakaska köszönti őt,
Egy udvarról hangosan,
Hogy mindenki tőle hallja,
Mostmár végképp reggel van!!
