Fonák világ
Este, mikor elköszön
A nap vörös sugára,
Lelkem kicsiny ajtaját
A sarkáig tárja!
Álmodni jó! Mert akkor én
Színek között járok,
Ha akarom nap fürdőzöm,
Szivárványon szállok!
De amikor felkél a Nap ,
Nekem a sötét marad,
A hangokból összetákolt
Sok-sok csodás pillanat!
Sivár lenne? Nem mondanám!
Mert ha jön az álom ,
A hangok csodás fényképeit
Én is mind bejárom !
