Érintések
Mondd, hány érintéstől maradhattam távol,
Vajon kik voltak, akik nem értek hozzám!
Vajon hol voltam én, vagy ők voltak máshol,
Vagy ilyen az életem, ez az én formám.
Jó lenne azt tudni, hogy hányan voltatok,
Akik úgy lazán elmentetek mellettem,
Pedig tudom azt is, hogy bizton láttatok,
Nem szóltatok, s nem ismertetek meg engem.
Ismerem hangotok minden rezdülését,
Tudom ha fáj a fej, vagy szorít a torok,
Érzem a mondatok üres csendülését,
...és tudom azt is, hogy mi az okra az ok.
Az érintésetek csupán csak ösztönös,
Félénk, vagy tétova, de nem határozott,
Pedig lehetne témánk, úgy mondjam ...közös,
De hát a kíváncsiság nem találkozott.
...Pedig, ha azt akarod, hogy rád figyeljek,
meg kell, hogy érintsed, karom, vagy a vállam,
tudnom kell, hogy veled kontaktust teremtek,
éreznem kell téged, füllel és a számmal.
Ám a képlet ennél sokkal bonyolultabb,
Egyszerű mégis, mert hát ettől emberi,
De nem lesz itt senki másként jogosultabb,
...sok az érintés, de mégis csak egyszeri!
Hány érintés hiányzik az életemből,
Ma már nem tudhatom, de nem is érdekel,
Aki megérint az jön szembe és szemből,
S a feltett kérdésre, már senki nem felel.
...Hát őrizz meg látó, hogy őrizhesselek,
őrizd a lépted, és mozdulatod zaját,
mert akarnod kell azt, hogy megismerjelek,
ne várj a fülemtől, kérlek ne várj csodát.
A megoldás, mint minden, mindig egyedi,
Nincs recept, amely csak úgy alkalmazható,
Tedd meg, ami számodra örök emberi,
...de tudd, hogy a perc dönti el, azt mi a jó!
