Dalolj nekem
Kicsiny hugocskám, jer csak az ölembe,
Dalolj egy nótát, szépet, szomorút,
Míg halk szárnyával ránkterül az este,
S mese-virágból fon ránk koszorút.
Elolvad, lásd, a harmat a sugáron:
Így alszik el majd búm is csendesen.
Szálljon a lelked édes zeneszárnyon:
Dalolj egy nótát, szomorút nekem.
Ne bánd, ha nénéd itt marad a csendben,
S nem szállhat dalok szárnyain veled,
Ha tél emészt, míg itt ül az ölemben
A gyermekszívű ifjú kikelet.
Vágytam dalolni én is, ah, de vágyam
Megmérhetetlen mélyre hullt velem.
Szálljon a lelked édes zeneszárnyon:
Dalolj egy nótát, szomorút nekem.
Fejem kicsiny fürtös fejedre hajtva,
Balga hitem kél: Hátha, hátha még
Felébred árva, bús lelkem a dalra,
Mely csend honának néma rabja rég!...
Hátha dalod még, mint sugaras álom,
Egy pillanatra átcseng szívemen...
Szálljon a lelked édes zeneszárnyon:
Dalolj egy nótát, szomorút nekem.
