Beszélyeim Lillával
Ez a rózsaág őt idézi
Ő is mosolyog, mintha régi
Kedves emlék éledne újra...
Bogláron jártam. És Lilla ujja
Ujjamba kulcsolódott. Igen.
Valami szállt az azúr vízen.
Talán, hogy elbúcsúzunk egyszer,
Talán, hogy búcsúzkodni nem kell,
A lelkek úgyis találkoznak,
Vagy most, vagy majd, de holnap
Kalapkarimára tűz engem is a tejút,
Addig csak várok. Fakó, szürke út,
S virág kísér, s megtompult fények,
És mint rőzsetűz, hamvadt remények.
Majd egymás kezét fogjuk újra,
Az "Egyszerű lesz" - üzenetre...
Emlékszem, ha lefekszem. Este
Nyit ajtó, nyit nappal is...
Nyugtalan madár. Hangja is hamis...
